Bár ez most nem gyerekekről szól mégis fontos témának érzem. Hazánkban sajnos nagyon gyakori mindkét betegség, ám kellő odafigyeléssel és időben elkezdett terápiával, jó eséllyel gyógyíthatóak. Ezért gondoltam, ejtsünk szót az önvizsgálat fontosságáról. Nem kell orvosnak lennünk, csak jó megfigyelőnek, hogy észrevegyük a figyelmeztető jeleket.
A mell igen fontos testrész egy nő életében. Jelképezi a nőiességet, táplálja a gyermeket. Fontos, hogy figyeljünk rá! Ezt a rendszeresen elvégzett önvizsgálattal és az orvosi ellenőrzésekkel tehetjük meg. Ha havonta egyszer áttapintjuk mellünket, már sokat teszünk egészségünk megóvásáért!
A vizsgálatot célszerű 20 éves kortól minden hónapban ugyanakkor elvégezni. Menstruáló nőknél a legjobb a vérzés elmúlását követő pár nap, mert a mell ilyenkor a legpuhább, legáttapinthatóbb, nem olyan érzékeny. Akinek nem rendszeres a vérzése, vagy már nem menstruál, annak célszerű a hónapban egy napot kijelölni, amikor elvégzi a vizsgálatot.
De hogyan történik az ellenőrzés?
Először is nézzük meg a melleket a tükörben! Figyeljünk, hogy nem látunk-e valamilyen elváltozást. Ez lehet alakbeli, jelentősebb méretbeli eltérés (a kismértékű eltérés normális, minden nőnek az egyik melle kicsivel nagyobb, mint a másik), a bőr behúzódása, stb.. Ugyanezt az áttekintést végezzük el felemelt karokkal is! Ezt követően a bal kart felemelve tapintsuk át jobb kezünkkel a bal mellünket! A tapintást zárt ujjakkal, körkörös mozdulatokkal végezzük el! Figyeljünk, hogy nem találunk-e nagyobb csomót (mintha a müzlis zacskóban mogyorót találnánk). Ezt a mozdulatsort ismételjük meg a másik oldalon is! Ezt követően ismételjük meg az áttekintést mindkét mellen, de most fekvő testhelyzetben! Most következik a hónalj és a mell közötti terület vizsgálata. Hónaljunkat úgy tudjuk átvizsgálni, hogy bal kezünket felemeljük, jobb kezünkkel a hónaljunkat áttekintjük, majd megismételjük ezt a műveletet leengedett karral. A másik oldalt se hagyjuk ki!
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha csomót érez a mellben vagy a hónaljban, ha a mell alakja megváltozik, ha a mellbimbó tartósan behúzódik, ha az emlő bőre megváltozik (új redő vagy gödör keletkezik).
Fontos, hogy először meg kell ismernünk mellünket, hogy észrevegyük az elváltozásokat! Az 1. alkalom során észlelt gyanús dolgok általában ártalmatlannak tekinthetők, így a későbbi változások figyelésére kell a hangsúlyt fektetni. Ha azonban valami rendellenességet tapasztalunk, azonnal fel kell keresni egy nőgyógyászt, aki megismétli a vizsgálatot, majd annak függvényében eldönti a további teendőket. Az orvosi vizsgálat 20-39 éves kor között háromévente javasolt a rákszűréssel együtt, de évente is elvégeztethető (inkább ezt javaslom), 40 éves kor felett viszont már évente ajánlott. Szakmai ajánlás szerint a mammográfiai vizsgálat 30-45 éves kor között háromévente, 50 év felett évente lenne célszerű. Hazánkban 45-65 éves kor között a vizsgálat kétévente, behívás alapján történik. (Újabb kutatások a módszer lehetséges hátrányait vizsgálják. KONZULTÁLJON MINDENKI AZ ORVOSÁVAL!)
A nők mellett nem feledkezhetünk meg a férfiakról sem.
Náluk a hererák már nagyon fiatal korban, 15-35 év között jelent nagyobb veszélyt. Ezért is fontos számukra is a rendszeres, havonkénti önvizsgálat. Az időben felfedezett elváltozást, rosszabb esetben a rákot viszonylag jó eséllyel lehet gyógyítani. A vizsgálatot a legjobb fürdés közben, vagy közvetlenül utána elvégezni, mert ilyenkor a herezacskó izmai ernyedtek. Először meg kell nézni a heréket, hogy nincs-e valami alaki különbség a kettő között. Óvatosan meg kell emelni őket, figyelve a nagyobb súlybéli eltérésre. Az egyik here mindig kicsivel nehezebb a másiknál, ez természetes. Ezután a heréket óvatosan át kell tapintani, hogy nem lehet-e érezni rajta valamilyen kisebb, vagy nagyobb csomót. Ezek rendszerint a here elülső, ill. oldalsó részén érzékelhetők, ha gond van. A here hátsó-felső részén található a mellékhere. Ezt ki lehet tapintani. Normál esetben, ez nem utal kóros elváltozásra. Azért is fontos a rendszeres szűrés, mert a ráknak ez a fajtája a korai szakaszban nem szokott fájdalmat okozni. Ha valamilyen elváltozást észlelnek, jobb minél előbb orvoshoz fordulni, hogy idejében kiderüljön, mi lehet a háttérben. Az orvos ilyenkor tapintásos vizsgálatot végez, majd szükség szerint ultrahangot, esetleg vérvételt ír elő. Ezek eredményétől függ a további teendő.
Csökkenthető a rák kialakulásának esélye a rendszeres testmozgással, a dohányzás mellőzésével, a felesleges gyógyszerszedés kerülésével, valamint a rendszeres, megfelelő önvizsgálattal. Bízom benne, hogy a cikk elolvasása után többen figyeltek magatokra és szeretteitekre.
Ha kérdésed/észrevételed van, keress bizalommal.
Ha még nem vagy tagja közösségünknek, kövess a Facebook-on, Instagramon és a
TikTok-on is. 🙂
