Itt a nyár és egyre több szülő reménykedik benne, hogy a szobatisztaság kialakul 2-3 éves gyermekénél.

Hogy miért olyan központi kérdés ez is?

Mert nagyon sokszor halljátok családtagoktól, barátoktól: “Még nem szobatiszta, de már 2 éves?” “Minek az a pelus, itt a nyár, adj rá csak egy kis bugyit/nadrágot!” “Te ilyenkor már szobatiszta voltál (2 éves kor)…..” És hosszan folytathatnám a sort. Én is nagyon sokszor találkoztam ezzel a helyzettel a családlátogatások során. Talán nem is tudok olyan családot, ahol ez kimaradt volna.

De le KELL szoktatni őket a pelusról? Mikor van itt ennek az ideje?

Az első kérdésre a válasz a véleményem szerint NEM! NEM KELL leszoktatni a pelusról, egy idő után elhagyják maguktól is. A gyermeknek meg kell érnie a folyamatra. Van akinél ez gyorsabban, van, akinél lassabban megy. A bilizés egy hatalmas előrelépés az önállósodásban is.

Nagyjából 2-3 éves korra tanulja meg szabályozni a folyamatot. Nagyon fontos, hogy NEM SZABAD SIETTETNI! A kudarcélmény csak negatívan hat rá.

Ki kell térni arra is, mit értünk szobatisztaság és ágytisztaság alatt?

A szobatisztaság azt jelenti, hogy nappal nem pisil/kakil be (általában 3 éves korra kialakul, de van, akinek később).

Ágytisztaság alatt azt értjük, amikor már éjszaka sem pisil/kakil be (ez olyan 5-5,5 éves korra tehető). Ha valaki 6 éves korában sem jut el az ágytisztaságig, kivizsgálást kell neki javasolni, hogy feltárják, milyen eltérés állhat a háttérben (szervi, környezeti, vagy pszichés).

Mikor lesz már bilis?

Megvannak a fokozatok.

1. Először akkor szól, mikor már “készen van a termék”. Jelzi, hogy tele a pelus és ez zavarja.
2. A következő szint, amikor jelzi, hogy éppen “készül a produktum”.
3. Ezután jut el oda, hogy előre jelzi, hogy pisilni/kakilni kell. De akkor azonnal menni kell, mert nem tudja sokáig visszatartani.

A pelus elhagyásának idején nagyon fontos a türelem a felnőttek részéről (szülők, nagyszülők, rokonok, barátok, stb.) Valakinek elég pár nap, de van, akinek hónapokra van szüksége. Emellett fontos megemlíteni, hogy egy betegség, nyaralás, hosszabb utazás, testvér születése, stb. visszavetheti a folyamatot.

Ha nap közben “baleset” történik, nyugtassuk meg a gyermeket. A szidás csak elveszi az önbizalmát és a kedvét.

Mivel lehet segíteni őt?

1. Érdemes lehet áttérni a lehúzható pelenkára, amit ő maga is le tud húzni, nem kell hozzá szülői segítség.
2. Érdemes lehet venni egy bilit, amit akár közösen is kiválaszthattok. Legyen stabil és kényelmes! Nem kell, hogy zenéljen, villogjon, tudja fene mit csináljon. Ez teljesen fölösleges.
3. Célszerű a bilit a fürdőszobába tenni, ahova elvonulhat a gyermek. Nem kell, hogy mindenki lássa!
4. Van, akit nem érdekel a bili, izgalmasabb a WC. Neki lehet olyan WC-szűkítőt venni, ami fellépős. Ellenkező esetben jó, ha van egy külön fellépő is.
5. Ne legyen tabu! Beszélgessünk róla. Az sem baj, ha a saját szüleit, vagy testvéreit látja ürítés közben. Így könnyebb elsajátítani a dolgot.
6. Később a fiúknál az állva pisilés megtanításában is a legjobb a közös gyakorlás. Ha lehet, lássák, hogy hogy kell csinálni. Ha erre nincs mód, akkor különféle trükkök bevethetőek, pl. egy adott pontot kell eltalálni, vannak könnyen felszerelhető gyerek piszoárok is, az is segíthet.

Nyáron könnyebb?

Csak akkor, ha a gyermek pont ebben az időszakban jut el erre  a szintre. Csak azért nem szabad szobatisztaságra ösztönözni a gyermeket, mert nyár van.

Honnan tudjuk, hogy készen áll rá?

Ha zavarja a pelenka, érdeklődik a bili/WC iránt, akár 2-3 órán át is tiszta marad a pelus és jelzi, hogy pisilni kell, akkor a gyermek felkészült.

Nagyon sok esetben a pisilés megy a bilibe, de kakiláshoz visszakéri a pelenkát. Ezzel nincs semmi baj! Idővel ez is rendeződik.

Természetes az is, ha “baleset” történik a nagyon elmélyült játék alatt. Ilyenkor ugyanis arra figyel.

Utazásnál jó lehet az eldobható bili, ha a “rendes” szállítása nem megoldható. Nyilvános WC-nél pedig mindig használni kell valamit az ülőkére (akár wc papír, akár eldobható WC ülőke),hogy ne kapjanak el véletlenül se semmit. Ha már megy a bilizés, nem érdemes hosszabb útnál ismét pelenkát adni rá, mert megzavarja a kicsit és visszavetheti a folyamatot.

Mint minden fejlődésnél (mozgás, beszéd, stb.) itt is nagy eltérések vannak gyermek és gyermek között. Ezért sem érdemes őket egymáshoz méregetni (saját csemetéket sem!). Minden egészségesen fejlődő kisgyerek (tehát nem áll szervi eltérés a háttérben) el fog jutni a teljes szobatisztaságig.

Ha további kérdésed van, akár ezzel a témával, akár mással kapcsolatban, keress bizalommal!

Ha még nem vagy tagja közösségünknek, kövess minket a Facebook-on és Instagramon is. 🙂